Külföldön magyar körmösként?

KÜLFÖLDÖN MAGYAR KÖRMÖSKÉNT?

Németország. 5 év. Majd vissza Magyarország. 

Hogy milyen is volt az élet külföldön körmös szemmel, és milyen volt visszatérni ennyi idő után? 

Nos, talán kezdjük az elején...

 Körülbelül 6 és fél évvel ezelőtt - a most már férjemmel együtt - neki vágtunk a Fekete-erdővel borított hegyvidéki Baden-Würtenbergnek. Szerencsém volt egy olyan körmös szalonban elhelyezkedni pedikűrösként, ahol a tulaj magyar volt, több kolleginával együtt.

 Rengeteget segítettek, hiszen a német tudásom kimerült a,, Do you speak english? "mondatban. Emellett mint műkörmös építettem a saját vendégkörömet, jobbára magyar vendégekkel, akik nagyon örültek annak, hogy egy magyar ajkú kézápoló szépíti kezeiket.

 Több szempontból is, hiszen rengeteg ázsiai szalon van, ahol tipet használnak, porcelán, szín és agyő. Az én tapasztalatom szerint a német nők többsége az egyszerűséget kedveli, bár színekben szívesen választják az extrémebb árnyalatokat is, míg a magyar, illetve más kelet európai vendégek imádják a mintákat, a hosszabb körmöket. 

 Később márcsak műkörmöket készítettem, kialakítottam otthon egy kis körmös szalont, átjelentettem a vállalkozói engedélyeket, aminek kiváltása egyébként sokkal-sokkal egyszerűbb, mint itthon. Még a bizonyítványomra sem volt szükség! Regisztrálás és kész is. Bár ezt elég érdekesnek találtam. 

 Addigra kicsit csiszolódott a német tudásom, de a vendégeim nagyobb százaléka továbbra is magyar volt. Kialakult egy teljes vendégkör, és így dolgoztam az 5. évig, mikor úgy döntöttünk, hogy ideje haza menni. Búcsút vettem vendégeimtől, akikkel könnyes szemmel köszöntünk el egymástól, hiszen ez alatt az idő alatt nagyon jó kapcsolat alakult ki, és a mai napig szívesen gondolok rájuk. 

 Költözésünk után 3 hónappal megnyitottam szalonomat Kaposváron. Milyen volt ismét itthon? Nagyon jó, bár megkellett szokni. Nem igazán találtam a helyemet, tényleg nagyon furcsa volt, de szépen lassan vissza rázódtam az itthoni életbe. 

Vendégek tekintetében az elején annyi különbséget véltem felfedezni, hogy nem igazán kértek mintás, figurás körmöket, amiket kint imádtak, de nem kellett sok időnek eltelnie, és egyre bátrabbak lettek. 2020. januárjában csatlakoztam a Truscada Hungary csapatához, és immáron a szalonmunka mellett az oktatással bővült szakmai tevékenységem.

 Nem bántam meg. Se a külföldre költözést, se a hazaköltözést, mert rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem a sok-sok csodás élmény mellett, aminek tárházát itthon bővítem.

 

Írta : Lévai Szabó Gyöngyi - Truscada Mester oktató

 

Lévai - Szabó Gyöngyi

Truscada Mester Oktató

        

Hagyjon üzenetet

Hozzászólásokat jóvá kell hagyni mielőtt közzé tehetők


VISSZA A LAP TETEJÉRE