 |
Etl-Vétek Nikolett vagyok.
A gimnázium befejezése után, még sajnos nem tudtam, hogy mi is szeretnék lenni, majd ha “nagy” leszek. Először a közgazdaságtan felé indultam el, nagyon szenvedtem benne, de végig csináltam, és szereztem egy mérlegképes könyvelői képesítést. Tudtam ez nem végállomás, mivel mindig is szerettem a gyerekeket és sok türelmem volt hozzájuk, elkezdtem a Tanító Képző főiskolát. A főiskola közben találkoztam először a műkörmös szakmával, mint vendég. Azt hiszem talán a 2. Időpontom után már nem volt kérdés mi is szeretnék lenni ha “nagy” leszek.
Belevágtam és 2004 júniusában sikeresen levizsgáztam és Kéz-és Lábápoló, Műkörömépítő lettem. Itt még vissza volt 2 év a főiskolából, őszintén egy porcikám sem kívánta már, csak a szakmát akartam tudni minél jobban és mélyebben. Szerencsére szüleim és a 14 éves versenysport múltam megtanított arra, hogy amit elkezdünk azt be is kell fejeznünk. Így is lett és 2006-ban sikeresen lediplomáztam. Akkor még nem is sejtettem, milyen hasznos dolgokat tanultam, amit a szakmámban hasznosítani tudok. Úgy érzem, hogy ezáltal képes vagyok a megszerzett tudásomat a továbbképzéseimen maximálisan átadni.
Ahogy megkaptam a műkörmös végzettséget, azonnal szalonban kezdtem el dolgozni, szülővárosomban Pécsett. Nagyon sok vendégem lett pillanatok alatt. 24 órában csak ezzel foglaltam el magam, azt lehet mondani megszállott lettem. Kimeríthetetlen tudásvágy és lemeríthetetlen energia szint volt és van a mai napig bennem, semmi nem számít csak a KÖRMÖZÉS.
Hamar jött a fejemben a kérdés, meg kell tudnom mire vagyok képes a többi szakember között. Így elindultam hazai versenyeken. 2007-ben zselés építésben profi kategóriában 1.helyezett lettem. Talán azt lehet mondani, hogy innen indult egy még intenzívebb, még nagyobb érzelmi kötődés, köztem és a szakma között. Bekerültem az ország legnagyobb műköröm gyártó és forgalmazó cégéhez mint oktató. 10 évet dolgoztunk együtt, amiért nagyon hálás vagyok, nagyon szép emlékeket őrzök magamban és szívesen emlékszem vissza erre az időszakra. Sok helyen jártam a világban remek szakemberekkel találkoztam, kiváló mesterektől tanulhattam, néhányat megemlítek a teljesség igénye nélkül Fekete Zsuzsanna, Kovács Gabriella, Tom Holcomb, Sándor Marianna, Leon Cabriales, Sergey Lavruhkin, Madelene Wolf, Marina Shyvtsova, Natalia Larina, Zlata Kraevskaya, Igor Kraevski.
Én is kiváló szakembereket taníthattam, hogy a szakma mesterei legyenek világszerte.
2011-ben Amerikában Las Vegasban építő-díszítő versenyszámban profi kategóriában közel 50-60 nemzetközi versenyző között 1. helyezést értem el. Óriási élmény és boldogság volt.
A sok nemzetközi és hazai oktatások miatt, a versenyzés sajnos háttérbe került. Bár minden munkámhoz úgy álltam és állok a mai napig, mintha egy versenyre készíteném.
A tanítás és az alapanyagok fejlesztése, újdonságok kutatása lett a fő feladatom.
2017-ben úgy éreztem új úton kell tovább indulnom, hosszas tesztelések, kutatások után kolleganőmmel egyben barátnőmmel, később üzlettársammal rátaláltunk a TRUSCADA márkára. Több termékét már ismertük és használtuk, de átfogóan csak 2017 nyarán kaptunk teljes képet a termékpalettáról.
Az érzés mindkettőnkben ugyanaz volt. Igen ezt kerestük ezzel az anyaggal szeretnénk dolgozni és oktatni.
Megalapítottuk a Truscada Hungary Kft-t.
Nagyon büszke vagyok oktatói csapatunkra akik hazai és nemzetközi szinten versenyeredményeikkel, emelik a magyar szakemberek hírnevét.
Fontosnak tartom a mai napig az aktív szalonmunkát, hogy mindig naprakész legyek, és hiteles a tanulóim számára.
Imádok oktatni, látni azt, ahogy fejlődik kezeim között egy új tehetség.
“A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.”
/Muhammad Ali/
|
